3 fejezet!

Brian Szemszöge:  

“Az egész kastélyt végig kutattam az öcsém miatt, de sehol nem találtam őt. A szolgák, nem tudták megmondani, hogy merre is van, így csak bolyongtam a birtokon hátha megtalálom őt. Órák teltek el, de még mindig nem találom őt. Kezdek aggódni miatta hiszen soha nem szokott csak úgy eltűnni. Éppen elhaladtam a szobája ajtaja mellett, amikor hangokat hallottam meg bentről így benyitottam, és ott ült az ágyon. “  

• Hol voltál, már kezdtem aggódni miattad. - mosolyogva ültem le mellé, de ő olyan furcsa volt.  

•        Kellett egy kis friss levegő. Az ember illata nagyon csábító.- Láttam ahogy a szemei vörös színre váltanak.  

• Damien titkolsz előlem valamit? - Annyira furcsa volt számomra mintha nem is az öcsém ülne itt előttem.  

• Igazából igen. Hónapok óta figyelem ezt a fiút. Bri nekem ő az igazi, akikről a könyvekben tanultunk.  

• Biztos? Damien ez komoly dolog hiszen, ha ő az akkor soha többé nem fogsz mást szeretni. - döbbenten néztem őt. Az én kisöcsém megtalálta a társát, egy emberben.  

• Éppen ez bánt, egy ember érted? Ő bármikor meghalhat, de én akár még ezer évet is elélek. - Damien a kezébe temette az arcát, mire én csak magamhoz öleltem őt.  

• Közeledj hozzá. Hátha megnyered a szívét. Én találkoztam vele. Aranyos fiú, és Lara szerint ő is meleg. - Damien csillogó szemekkel nézett fel rám.  

• Szerinted van esélyem nála? -  

• Persze, hogy van esélyed nála. - mosolyogva öleltem meg őt. Az öcsém megtalálta számára az igazit.  

Damien Szemszöge:  

“Amikor Brian kiment, végig azon gondolkoztam, amit mondott. Mi van, ha nincs igaza, és még sem tetszem Jasonnek. Nem tudtam mi tévő legyek, így csak járkáltam a szobámba, és próbáltam nem megőrülni a vére illatától. Éjjel újra a szokásos helyemen ültem, és csak figyeltem őt. Gyönyörű volt, egész éjjelt ott töltöttem, és figyeltem ahogy békésen alszik. Hajnalban viszont fájó szívvel, de el kellett hagynom a helyemet. Amikor beléptem a házba úgy éreztem magam mintha hiányozna egy részem. Sóhajtva léptem be a konyhába, majd töltöttem magamnak egy pohár vért, megfordultam, és a pultnál ott ült Lara.  

• Jó reggelt. - mosolyogva lépett ő is a hűtőhöz, majd keresett magának valami reggelit.  

• Lara mikor jön legközelebb Jason? - az ajtó felé fordultam, ahol a bátyám állt.  

• Délután, amúgy Damien tudok róla, hogy vonzódsz hozzá. - döbbenten néztem a bátyámra, majd a lányra.  

• Én nem mondtam egy szót se. Ennyire látszik, hogy vonzódsz hozzá. - Brian is bontott magának egy zacskó vért.  

• Viszont tudnod kell mielőtt bemutatlak neki, hogy Jason néma. Először azt hitték, hogy csak annyira félénk, hogy azért nem beszél, de aztán kiderült, hogy a hangszálai nem fejlődtek ki. Szóval jelbeszéddel beszél. - Döbbenten néztem Larára, hiszen nem igazán vettem észre eddig hogy Jason jelelne, de hogyan is vehetettem volna észre, amikor csak éjjel figyeltem őt.  

• Taníts meg. Lara, én akarom magamnak őt, bármibe is kerül. - mosolyogva néztem a lányra, aki csak bólintott majd elhagyta a konyhát, utána a bátyámra nézte

Sziasztok szóval itt lenne a 3 rész. Itt már megjelenik az hogy a Jason néma, mint ahogy említettem.Remélem, majd tetszik nektek, és elnézést az esetleges hibákért! :)

Változás a sztoriban!

Halli! Nem tudom olvassa valaki-e ezt a sztorit, de azért ki írom. 

A sztoriban van egy kis változás. Jason (Lara legjobb barátja) néma lesz. Egyenlőre ennyi még csak a változás, de majd később lehet lesz még pár érdekesség. 

UI: a 3 rész kész van, a 4-est pedig most írom. :) 

2 fejezet.

2 fejezet.

Sziasztok! Megérkezett a második rész! Köszönöm az előző részhez a kommentet, sokat jelentet. Remélem ez a rész is majd elnyeri a tetszéseteket! Puszi. :) 

Damien POV 

„ Este volt, így könnyen suhantam a fák között, majd amikor megérkeztem a kis családi ház elé, felmásztam a szokásos fámra, és csak figyeltem. Egy ember kötötte le ennyire a figyelmemet. Magam sem tudom hogy miért is fogott meg ennyire ez a fiú, de az elmúlt három hónapban minden este itt ültem. Még így az ablakon keresztül is hívogat a vére.  

Az éjszaka hamar eltelt, így mielőtt a nap első sugarai felbukkantak volna az égbolton elindultam haza. Viszont arra nem számítottam, hogy amikor belépek a lakosztályomba a bátyámat az ágyamon találom. „  

• Hova tűntél az éjjel?- Brian érdeklődve nézett rám. Én pedig tudtam hogy hiába fogok neki hazudni úgy sem fogja el hinni.  
• Nem bírtam már a sok elit vámpírt, kellett egy kis levegő. – Gyorsan a szekrényemhez lépdeltem majd kivettem belőle egy tiszta ruhát.  

„ Brian nagyot sóhajtott, majd az ajtó felé lépdelt. „  

•  Lara itt marad, kérlek figyelj majd rá, amúgy át hozza majd valami barátját.-  
• Most már átjáró ház vagyunk? Eddig legalább tisztelték hogy kik vagyunk.-Brian rám nézett, majd becsukta az ajtót.  
• Ez így is marad, de Lara itt él most már, vagyis joga van ide hoznia bárkit is. – döbbenten néztem a bátyámra majd megrántottam a vállamat, és besétáltam a fürdőbe.  

„Az órák csak teltek, én pedig vártam, hogy újra éjjel legyen. Valamikor délután pedig beesett egy ember, aki Lara barátja. Az illata viszont össze téveszthetetlen volt. Ő volt az, akit mindennél éjjel titkon nézek. A vérének illata teljesen vonzott. Minden egyes pillanatban. 

Ahogy elsétáltam a nappali előtt az illata teljesen elbódított. Egy ember az aki teljesen elvette az eszemet. Amennyire csak tudtam hangtalanul osontam el a nappali előtt, és imádkoztak hogy ne keljen majd oda bemennem. Amikor a konyhába értem, még mindig éreztem a vérének csábító illatát. „ Hogy került ide? Ő lenne Lara barátja?” Sok gondolat futott végig rajtam abban a percben. Viszont a legfontosabb mind közül az volt, hogy nekem meg kell szereznem őt. Mindegy milyen módon, de a közelembe akartam tudni őt. "

1 fejezet!

Damien Szemszöge:
“900 éves vagyok, de úgy érzem, hogy mintha az eltelt időben nem is éltem volna. A testem él, de a lelkem talán születésem óta halott. Velem ellentétben a bátyám, Brian élvezi minden pillanatát. Ő teljesen máshogy éli meg a vámpírlétet, mint én. Imád estélyekre járni, ártatlanok vérét szívni, az utolsó cseppig. De én nem. Hercegként ugyan részt kell vennem az ezeken az eseményeken, ennek ellenére próbálok minél jobban eltűnni a tömeg elől. Egy bizonyos decemberi napon viszont minden megváltozik mindkettőnk életében. Én előszőr leszek  szerelemes, Briant pedig apa házasságra kényszeríti.”

Brian Szemszöge:
“Ma  volt a bál napja. Megtudtam hogy kit is kell elvennem a trónért. Sóhajtva  néztem  ki az ablakon az esemény kezdete előtt ahol  megláttam Damient, ahogy a kertben sétál. Nem lenne az öcsém, akkor már régen lemondtam volna a trónról, de valakinek meg kell védenie őt. Hiszen nem alkalmas az uralkodásra, így már régen elfogadtam, hogy amíg csak élek, egy kényszerházasságban kell a mindennapjaimat le élnem.  Lassan eltelt az idő, és öltönyt húzva  vártam, hogy az én kisöcsém is elkészüljön. Amikor  kilépett a szobából, mosolyogva igazítottam meg a nyakkendőjét. “
- Nem kéne ezt tenned, és apának se. Nem jó ez így sehogy se. - szomorúan nézett rám, mire én azonnal  átöleltem . Tudtam, hogy bűntudata volt, és nem  akartam, hogy úgy érezze, ez az ő hibája.
• Ez az én döntésem. Ahhoz, hogy törvényesen is király lehessek, kell egy pár.  - szorosan  öleltem magamhoz, csak vigyázni akarok rá, ahogy   kicsinek is  tettük egymással.
• Menjünk, mert elkésünk - Damien mosolyogva  nézz rám, mire csak bólintottam, és  elindultunk a bálterem felé.   

“Nagyot sóhajtva  löktem be a bálterem ajtaját és egy pillanatra még a levegő is  megállt bennem. Ahogy végig  néztem a báltermen, mindenhol emberek voltak annyian, hogy alig lehet elférni. A terem tele volt rendes vámpír dinasztiákkal,  máshol pedig félvér  családokkal . Az öcsémre  néztem, aki csak fintorogva szemlélte a termet.  Soha nem voltak kedvére az ilyes fajta bálok, de hát mit lehet tenni: nekünk, több generációs nemesi származású vámpíroknak, tartanunk kell ezt a szokást.
Már több órája lehettünk itt lent, amikor apa jelent meg mellettünk. Mosolyogva  lépdelt oda  mellénk egy fekete hajú, kék szemű lánnyal egyetemben.  Jól  ismertem a családját: a Collins-ok. Arról híresek, hogy mindig ember vérrel tartják frissen a klánjukat , így ők évszázadok óta félvéreknek  számítanak. “
• Damien, Brian, hadd mutassam be Anabell Collinst. Őt választottam ki Brian feleségének - apa mosolyogva nézett ránk.
Viszont én láttam azt, amit ő nem: ha még egy szót szól, Damien sem hagyja annyiban a dolgokat, így gyorsan oda léptem a lány elé és udvariasan meghajoltam előtte egy újabb dallam felcsendülésekor
• Miss Collins, megtisztel ezzel a tánccal? - mosolyogva néztem a lányra, aki csak bólintott, majd megfogva a kezét a táncparkettre vezettem. Még láttam ahogy Damien kiviharzik a teremből, de nem tehettem semmit, hiszen teljesítenem kell a kötelességemet.
• Tehát akkor te leszel a király? -  Anabell szavai rántottak vissza a gondolataim közül.
• Igen, és ezek szerint te pedig a királynő - válaszomra szomorúan elhúzta a száját, mire én csak furcsán néztem rá. A legtöbb vámpír - de még félvér is - ölni tudna azért, hogy a királyi udvarba tartozzon.
• Nem igazán van kedvemre ez az elrendezett házasság, de nincs más választásom. Apám szinte eladott a te apádnak, szóval most már bele törődők. - Anabell elfordult, én pedig szinte éreztem, hogy mennyire rosszul érinti ez a dolog őt.
• Megígérem, próbálkozni fogok, hogy az életünk könnyebb legyen - Anabell mosolyogva nézett rám, majd meghajolt, és visszatért a családjához. Én pedig Damien keresésére indultam, még akkor is ha tudtam, hogy apám dühöngeni fog amiatt, hogy egyikünk se maradt a bálteremben.       

Szereplők.

Brian James: 1000 éves vámpír herceg.  Damien bátyja és Lara szerelme. 

Lara Windows: félvér ember, félig vámpír. Brian szerelme. 

Damien James: herceg 900 éves, és még soha nem volt szerelmes. Amikor viszont először szerelmes lesz, Brian tanácsát kéri. Nagyon nehezen lesz képes majd beismerni magának hogy bele szeretett egy emberbe. 


JASON Smith: 
Ember, és Lara legjobb barátja. Később vámpír lesz, amikor először találkozik Damiennel már akkor tudta hogy nincs rendben valami a fiúval, de arra nem számított hogy az igazság egészen más lesz mint ahogy azt ő gondolja.